Békés roham

Lassan továbbállt a nyár, már az ősz hűvöskés szeleiben szálldogálnak az aranybarna és rőtvörös falevelek. Szépen hullnak alá és zizegnek, ropognak halkan panaszkodva a lábak alatt. Arina a ház elé készült, hogy kivegye részét az őszi avarégetés várva várt örömteli feladataiból. Gyorsan sapkát és kabátot húzott, majd szaladt kifelé. Édesapja addigra már szorgalmasan tett-vett. Összegereblyézte a… Tovább »

  Arina szerette a házat, ahol élt. Szerette a hatalmas osztott ablakokat a verandán, amelynek párkánya elég széles volt ahhoz, hogy esős időben kényelmesen bekucorodhasson egy könyvvel a kezében. Olvasás közben időnként kitekintett, figyelte az ablakon legördülő esőcseppeket és az ablak alatt lévő mesekönyvbe illő szépségű virágos kiskertet, amely nagymamája gondos kezemunkáját dícsérte. Ettől jobban… Tovább »

  Gyönyörűen csillogott az utcai lámpák éjszakai halovány fénye a keményre fagyott bokáig érő hó tetején. Fagyos szél fújt. Az utca némán pihent, s a házakból sem szűrődött már ki fény. A lelkek rég nyugovóra tértek, álmodták életük csodás álmait, de Arina kint járt. Csendben, békésen nézte a gyönyörű havas tájat. Az úttesten a hó letapadt… Tovább »